Újhatvani Szent István Király templom
A Rákóczi út és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán áll az újhatvani neobarokk római katolikus templom, amelyet 1929. augusztus 20-án, Szent István tiszteletére szenteltek fel. 1931-ben építették hozzá a kolostor épületét, melybe ferencrendi szerzetesek telepedtek.
A 48 tervrajz közül a nyertes Írsik László építészmérnök, műegyetemi tanár pályaműve lett. A templomépítő bizottság építési pályázatot is hirdetett, melyen a hatvani Ring-cég lett a nyertes. Írsik László, mint építési felügyelő kikötötte, hogy minden építőanyagot, csak az ő előzetes vizsgálata után használhatnak fel.
A nagy gonddal épített egyhajós, egyetlen homlokzati tornyú templom öt boltszakaszos részre oszlik. Az egész épület egy hatalmas betongyűrű. A belső mennyezet, a pillérek és az épület földalatti összekötései mind betonból készültek.
A templom főoltárát is Írsik László tervezte. A főoltárképen Szent István Szűz Máriának felajánlja az országot (Benczúr-másolat). A két mellékoltár és a neobarokk berendezési tárgyak a ferencesek pécsi műhelyéből származnak. A mennyezetfreskót Márton Lajos alkotta 1937-ben. (Ún. Botticelli-technikát alkalmazott műveinél: ő festette a váci szeminárium teológiai kápolnáját is). A főoltár feletti freskó középen a szentélyben Krisztus királyt, mint Pantokratort ábrázolja. A jobb(vagy lecke) oldalon Szent László, a baloldalon (evangéliumi) Szent Margit látható.
A diadalív középen isten bárányát ábrázolja. A jobb oldalon angyalokat és egy ferences barátot, a baloldalon Bayroni Szent Pascalt és egy bárányt láthatunk.
Az első boltmező közepén Szent István felajánlja Szűz Máriának a koronát, a jogart és az országalmát. A jobb oldalon Szent Imre látható Szent Gellérttel, őket cserkészek követik zászlókkal. A bal oldali freskón egy körmenet: elöl Máriás lobogó, mögötte ferences szerzetesek a Szent Jobbot viszik.
A második boltmezőben középen az órát ábrázoló napszimbólumnak kialakított szellőzőrácsot angyalok veszik körül. A jobb oldalon Szent Ferenc a baloldalon Szent Erzsébet áll árvákkal, a freskó sarkában pedig egy koldus látható.
A harmadik boltmező közepén „IHS” szimbólum, körülötte szárnyas szívek. A jobb oldalon háttérben az országház magasodik, az előtérben a párnára helyezett Szent Korona előtt térdel egy dolmányos magyar főúr, ez a fiatal utolsó apostoli magyar király IV. Károly, akit 2004. októberében boldoggá avatott a pápa. Ez a festmény a 30-as években kivételesnek volt tekinthető. Őt két oldalról magyar főurak, katonák, és a köznép veszi körül. A másik oldalon a Szent Péter bazilika sziluettje látható, előtérben II. Pius pápa és udvartartása valamint egy ferences barát áll.
A negyedik boltmezőben középen a szellőzőnyílást rejtő felhőzeten az angyalokkal körülvett Jézus áll, egyik kezében kenyeret a másik kezében rózsát tart. A jobb oldalon angyalok hozzák Jézustól a kenyeret Páduai Szent Antalhoz és szegényeihez. A bal oldalon látható Lizieuxi Kis Szent Teréz, aki felé puttók viszik a rózsát Jézustól.
A mellékoltárok szobrait Máriahegyi (Krausz) János pesti mester alkotta. A jobb oldali, fából készült „Jézus Szíve” oromzatán levő képre Szent Ferenc stigmatizációját festették. A másik oldali Mária-oltáron egy fából készült Mária szobor áll. A 12 csillaggal körülvett Szent Szűz a földgömbön állva egy kígyóra tapos. Ezen az oldalon látható egy fából készült Szent József szobor is.
A templom színes üvegablakai Palka József budapesti üvegfestő művei. A baloldalon az oltártól sorolva: Szent Klára, a Szeplőtelen Szűz, Szent Erzsébet, Szent Margit, Boldog Kinga és Kapisztrán János, a jobboldalon Bayroni Szent Pascal, Szent József, a stigmatizált Szent Ferenc, Szent László és Szent Imre képei. A színes üvegablakok és Márton Lajos freskói jó hangulatot keltő, kellemes templommá varázsolják a főleg betonból álló építményt.
Az épülettömb (a templom és a kolostor) nagy kárt szenvedett az 1944. szeptember 20-i bombázáskor. Hatalmas tűz pusztított a kolostor épületében, az egész berendezés oda égett. A templomnak a teteje égett le, de megsérültek a freskók is. A templombelső részét Dénes Jenő restaurálta.
A helyreállítási munkák után hónapokig tanítás folyt a kolostorban. A gimnázium épületében hadikórházat rendeztek be, ezért az újhatvani gimnazisták és polgári iskolás tanulók a kolostorba jártak tanulni. A kolostor szerzetes lakói hittant tanítottak, énekkart szerveztek, a szegények számára adományokat gyűjtöttek és szerény körülmények között éltek. Hatvanban rendezték meg 1947. június 7-8-án az Eucharisztikus Napokat, melynek egyik rendezője Páter Dr. Zentai Marcellin rendfőnök volt. Őt Kriszten Ferenc követte a rendfőnöki székben, amikor 1950. június 19-én megjelent az államvédelmi hatóság, hogy kitelepítse a szerzeteseket. A védelmükre kelő híveket is elhurcolták: ” A FÉRFIAKAT RECSKRE ÉS MÁS INTERNÁLÓ TÁBOROKBA, CSALÁDJUKAT A HORTOBÁGY TANYAVILÁGÁBA” – olvashatjuk a 40 évvel később avatott emléktáblán.
A kolostor később kollégiumként működött, melyért jelképes bért fizettek az egyháznak.
2001. augusztus 20-án avatták fel a templom előtt Szent István szobrát.